A kutatási interjú alapvető eszköz a különféle tudományos és akadémiai tanulmányokban az adatgyűjtéshez. Különböző típusú interjúk léteznek, mindegyiknek megvannak a maga sajátosságai és konkrét céljai. Ebben az összefüggésben fontos megérteni az egyes interjútípusok sajátosságait, hogy kiválasszuk a szóban forgó kutatáshoz legmegfelelőbb megközelítést. Ebben a cikkben a kutatási interjúk különböző típusait és azok jellegzetességeit vizsgáljuk meg.
A tudományban használt interjútípusok: ismerkedjen meg a főbb megközelítésekkel és módszertanokkal.
Az interjúk a tudományban az adat- és információgyűjtés egyik fő eszközei. Különböző típusú interjúk használhatók, a kutatási céloktól és a kontextustól függően, amelyben lefolytatják őket. Ebben a cikkben a tudományban alkalmazott főbb megközelítéseket és módszertanokat vizsgáljuk meg.
Az egyik leggyakoribb interjútípus a strukturált interjú , ahol a kérdések előre meghatározottak, és minden résztvevőnek ugyanúgy teszik fel őket. Ez biztosítja a válaszok szabványosítását és megkönnyíti az interjúalanyok közötti összehasonlítást. Egy másik típus a félig strukturált interjú , ahol van egy alapvető kérdéssor, de a kérdező szabadon kutathat más témákat és kérdéseket is, amelyek az interjú során felmerülnek.
Egy strukturálatlan interjú nyitottabb és rugalmasabb, lehetővé téve a résztvevők számára, hogy szabadon beszéljenek a témáról. Az ilyen típusú interjúban a kérdező inkább a beszélgetés moderátoraként, mintsem a kérdések irányítójaként működik. Egy mélyinterjú ezzel szemben részletesebb, és a résztvevők tapasztalatainak és észleléseinek mélyebb feltárására törekszik.
Az ilyen típusú interjúkon kívül léteznek olyan megközelítések is, mint a csoportos interjúk , ahol egyszerre több embert kérdeznek meg, valamint a telefonos vagy online interjúk , amelyek távolról is lebonyolíthatók. Minden interjútípusnak megvannak a maga jellemzői és előnyei, és a legmegfelelőbb módszer kiválasztása a kutatási céloktól és a résztvevők jellemzőitől függ.
Röviden, a tudományban használt különböző interjútípusok megértése elengedhetetlen a gyűjtött adatok minőségének és érvényességének biztosításához. Minden megközelítésnek és módszertannak megvannak a maga sajátosságai, és jobban illeszkedhetnek a különböző kutatási helyzetekhez. Ezért fontos, hogy minden kontextushoz a legmegfelelőbb interjútípust válasszuk, figyelembe véve a kutatási célokat és jellemzőket.
Értsd meg az interjú koncepcióját és főbb jellemzőit egyszerű és objektív módon.
A kutatási interjú egy olyan technika, amelynek során közvetlenül, kérdések segítségével szereznek információkat az interjúalanytól. Ez egy széles körben alkalmazott módszer számos területen, például a szociológiában, a pszichológiában, a marketingben és más területeken.
Az interjú egyik fő jellemzője a kérdező és az interjúalany közötti közvetlen interakció, amely lehetővé teszi a válaszok mélyebb megértését. Továbbá az interjú lehet strukturált, félig strukturált vagy strukturálatlan, a kérdések fókuszától függően.
Az interjú egy másik fontos jellemzője, hogy a kérdéseket az interjúalany válaszai alapján lehet adaptálni, ami rugalmasabbá és dinamikusabbá teszi a folyamatot. Ez biztosítja, hogy a megszerzett információk gazdagabbak és részletesebbek legyenek.
Fontos hangsúlyozni, hogy a kutatási interjúk alapos előzetes tervezést igényelnek, beleértve a célok meghatározását, a célközönséget, a felteendő kérdéseket és egyéb szempontokat. Ez biztosítja az interjú hatékonyságát és a megszerzett adatok minőségét.
Röviden, a kutatási interjú alapvető eszköz a közvetlen és interaktív információgyűjtéshez. Fő jellemzői közé tartozik a kérdező és az interjúalany közötti közvetlen interakció, a kérdések adaptálásának képessége, valamint a gondos tervezés szükségessége.
Ismerd meg a négy leggyakoribb állásinterjú-típust.
Az interjúk kulcsfontosságú lépést jelentenek az álláskiválasztási folyamatban. Különböző típusú interjúk léteznek, mindegyiknek megvannak a maga sajátosságai és konkrét céljai. Vizsgáljuk meg a munkaerőpiacon előforduló négy leggyakoribb interjútípust.
Az egyéni interjú a leggyakoribb típus. Ebben a formátumban a jelöltet egy vagy több interjúztató kérdezi, akik kérdéseket tesznek fel a tapasztalatairól, készségeiről és szakmai céljairól. Ez egy lehetőség a jelölt számára, hogy kitűnjön a tömegből, és megmutassa, miért ő a legalkalmasabb jelölt a pozícióra.
A csoportos interjúk során több jelölt vesz részt egyszerre. Ebben a formátumban a jelölteket csapatmunka, problémamegoldó és kommunikációs készségek alapján értékelik. Fontos, hogy kitűnj a többi jelölt közül, bemutatva vezetői és együttműködési képességeidet.
A kompetenciaalapú interjúk a jelölt korábbi tapasztalatain alapulnak , ahol le kell írnia, hogyan kezelt bizonyos helyzeteket, és milyen eredményeket ért el. Az interjú célja a jelölt kompetenciáinak és azoknak a munkahelyi alkalmazására való képességének felmérése.
A szakmai interjúk gyakoriak bizonyos területeken, például az informatikában és a mérnöki tudományokban. Az ilyen típusú interjúk során a jelölteket a pozícióhoz kapcsolódó szakmai ismeretek és gyakorlati készségek alapján tesztelik. Fontos, hogy felkészült legyél arra, hogy bemutasd a készségeidet és ismereteidet az adott területen.
Most, hogy ismeri a négy leggyakoribb állásinterjú-típust, készüljön fel mindegyikre, és biztosítsa a sikert egy új szakmai lehetőség keresése során.
Mi az interjú célja és jelentősége, mint kutatási módszer?
Az interjúk a tudományos kutatás egyik legszélesebb körben alkalmazott módszerei, amelyek lehetővé teszik a kutatók számára, hogy közvetlenül és mélyrehatóan gyűjtsenek adatokat. Az interjúk, mint kutatási módszer fő célja, hogy részletes és kontextusba helyezett információkat szerezzenek közvetlenül a résztvevőktől, lehetővé téve a vizsgált jelenség szélesebb körű és mélyebb megértését.
Az interjúk, mint kutatási módszer fontossága abban rejlik, hogy képesek feltárni a résztvevők észleléseit, véleményét, tapasztalatait és érzéseit, lehetővé téve a gyűjtött adatok gazdagabb és összetettebb elemzését. Továbbá az interjúk rugalmas és alkalmazkodóképes megközelítést tesznek lehetővé, lehetővé téve a kutatók számára, hogy mélyebben beleássák magukat a konkrét kérdésekbe, és új perspektívákat fedezzenek fel az adatgyűjtési folyamat során.
A kutatásban többféle interjú használható, például strukturált, félig strukturált és strukturálatlan interjúk. Minden interjútípusnak megvannak a sajátosságai, amelyek jobban illeszkedhetnek a különböző kutatási célokhoz.
Röviden, az interjúk, mint kutatási módszer, elengedhetetlenek a kvalitatív adatok gyűjtéséhez és a komplex jelenségek megértésének elmélyítéséhez. A kutatók és a résztvevők közötti közvetlen interakció lehetővé tételével az interjúk gazdagabb és részletesebb elemzést tesznek lehetővé, hozzájárulva az értelmes és releváns tudás előállításához.
Kutatási interjú: típusok és jellemzők
A kutatási interjú egy személyes beszélgetés a kutató (interjúkészítő) és a vizsgálat alanya (interjúalany) között.
Az ilyen típusú interjú célja, hogy releváns információkat szerezzen a vizsgálati alanyról a vizsgálati alany szóbeli válaszai révén.
Ez a fajta interjú a javasolt problémához kapcsolódó konkrét kérdésekre összpontosít.
Rugalmasabb jellege miatt úgy tartják, hogy az interjú révén több és jobb információ nyerhető, mint egy kérdőívből (Dudovskiy, 2017).
Jellemzője, hogy a kutató személyesen tudja elmagyarázni a témát, amelyről az interjú során szó lesz.
Így, ha a vizsgálati alanynak aggályai vannak, nyíltan felvetheti azokat, és azonnal foglalkozni fognak velük. Ezáltal jobb válaszokat kaphat.
Tágabb értelemben a kutatási interjú egy szóbeli információszerzésre szolgáló rendszer, amely egy vagy több módon is megvalósulhat, mivel a kutató és a vizsgálat alanya közötti beszélgetésként fogható fel (Amador, 2009).
Az ilyen típusú interjúk kérdései úgy vannak kialakítva, hogy megszerezzék a szükséges információkat egy időszerű tanulmányhoz. A kérdéseket a tanulmány által meghatározott célokkal összhangban teszik fel.
Ideális kutatási eszköz mindenféle közönségtől történő információgyűjtésre, mivel nem igényel írásbeli válaszokat.
A kutatási interjúk típusai
Háromféle kutatási interjú létezik: strukturált, strukturálatlan és félig strukturált (BDJ, 2008).
– Strukturált kutatási interjú
A strukturált kutatási interjút egy sor szabványosított kérdés vezérli. Ezeket a kérdéseket minden egyes vizsgálati tárgy esetében ugyanabban a módon és sorrendben teszik fel.
Az ilyen típusú kutatási interjúhoz egy űrlap kitöltése szükséges, amely tartalmazza a vizsgálattal kapcsolatos összes kérdést.
Emiatt a kutatónak kevesebb szabadsága van kérdéseket feltenni a vizsgálati alanynak. Ez a helyzet korlátozza az interjúalanyok közötti személyes interakciót.
Előnyök
A strukturált kutatási interjúk biztosítják, hogy minden vizsgálati alanynak ugyanazokat a kérdéseket tegyék fel. Így a kapott információk szabványosított, egyszerű és objektív módon dolgozhatók fel.
Másrészt a kérdezőnek kevesebb képzésre van szüksége a tanulmány témájában az interjú lefolytatása előtt, mivel a vizsgálat alanyával való interakció korlátozott.
Hátrányok
A strukturált kutatási interjúk fő hátránya a magas előkészítési költségek. Az interjú összetettségének szintjét úgy kell kiszámítani, hogy a vizsgálati alany könnyen megértse azt.
Továbbá az ilyen típusú interjú csökkenti annak az esélyét, hogy a kérdező spontánabbul cselekedjen.
A vizsgálati alanyt viszont az interjú szerkezete is korlátozza, ezért nem tehet fel nyíltan kérdéseket a kutatónak.
– Strukturálatlan kutatási interjú
Ez a fajta interjú sokkal nyitottabb és rugalmasabb, anélkül, hogy figyelmen kívül hagyná a kutatásban eredetileg kitűzött célokat.
A kérdések feltevése, a tartalom összegyűjtése, a mélység és a kérdések száma a kérdezőtől függ.
Az ilyen típusú interjúban a kutató szabadon tehet fel kérdéseket olyan módon, hogy a vizsgálati alany könnyebben tudjon válaszolni rájuk.
A kérdések során felmerülő változások azonban nem lehetnek ellentétesek a vizsgálat céljaival (Jaen, 2005).
A strukturálatlan interjúkutatás hasznos a részletesebb vizsgálatok elvégzéséhez. Ezért gyakran használják a kutatás feltáró szakaszában az adatgyűjtési eszközök megtervezéséhez.
Előnyök
A strukturálatlan interjú fő előnye, hogy nagyobb rugalmasságot biztosít a kutatónak a vizsgálati témához kapcsolódó kérdések feltevésében.
A kutató spontán módon belemerülhet a kutatáshoz kapcsolódó más területekbe.
Ily módon kiemelhetők azok a releváns információk, amelyeket a kutatási célok megközelítése során a kezdeti szakaszban esetleg figyelmen kívül hagytak volna.
Hátrányok
Az ilyen típusú interjú egyik fő hátránya, hogy mivel spontánabbak, az interjúra meghatározott időt helytelenül lehet felhasználni.
Másrészt a kutató a kérdések feltevésekor a saját nézőpontját is figyelembe veheti, torzítva a válaszokat.
Ebben az értelemben a kutató módosíthatja az eredményeket, aki helytelenül vagy a vizsgálat konkrét céljain kívül gyűjtheti és értelmezheti azokat.
– Félig strukturált kutatási interjú
Ez egyfajta vegyes interjú, amelyben a kutatónak egy sor kérdést kell feltennie a vizsgálati alanynak.
A kérdések azonban nyitottak, lehetővé téve az interjúalany számára, hogy szabadabb, mélyebb és teljesebb választ adjon (McNamara, 2017).
Emiatt érthető, hogy a félig strukturált kutatási interjú lehetővé teszi a vizsgálati alany számára, hogy pontosítsa válaszait, és mélyebben belemerüljön olyan témákba, amelyek kezdetben nem merültek fel a kérdések során.
Előnyök
Az ilyen típusú interjú fő előnye a szervezett és rugalmas felépítése. Ez egy olyan interjústílus, amely természetesebbnek érződik a résztvevők számára, anélkül, hogy elhanyagolná az interjú témáját.
Hasonlóképpen, a kérdező a tanulmányi alany válaszait a kurzus kérdéseire is vonatkoztathatja, szélesebb körben lefedve a témákat.
Hátrányok
A kérdezőnek nagy figyelmet kell fordítania a vizsgálati alany válaszaira, hogy elkerülje a vizsgálat tárgyától való eltérést.
A sikeres kutatási interjú feltételei
Ahhoz, hogy egy kutatási interjú sikeres legyen, figyelembe kell venni az alábbi feltételeket:
1 – A vizsgálati alanynak rendelkeznie kell a kérdések megválaszolásához szükséges információkkal.
2 – A megkérdezettnek motiváltnak kell lennie arra, hogy őszintén és teljes körűen válaszoljon a kérdésekre.
3 – A kutatónak és a vizsgálati alanynak is ismernie kell a vizsgálandó témát.
Hivatkozások
- Amador, MG (29. május 2009.). Kutatási módszertan A kutatási interjúból letöltve: manuelgalan.blogspot.com
- (22. március 2008.). Adatgyűjtési módszerek kvalitatív kutatásban: interjúk és fókuszcsoportok. brit fogászati folyóirat , o. 291-295.
- Dudovskiy, J. (2017). Kutatási módszertan Interjúkból származik: research-methodology.net
- Jaen, U. d. (2005). A kvalitatív kutatási interjú. Jaén: Jaéni Egyetem.
- McNamara, C. (2017). Ingyenes menedzsment könyvtár Forrás: Általános irányelvek a kutatási interjúk lebonyolításához: managementhelp.org.